Lelki táplálék

"Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben."

(1Kor 4,20)

Luther nagy álma volt, hogy a gyülekezeti tagok – megértve az úrvacsora lényegét – kényszerítsék a lelkészt, hogy minél több úrvacsoraosztás legyen a gyülekezetekben: „Mi senkit sem erőszakolunk, hanem tűrjük, hogy hozzánk jöjjenek, amiként arra is kényszerítenek, hogy prédikáljunk és a szentséget kiszolgáltassuk.” Van-e bennünk ilyen vágyódás az úrvacsora után?

Gyökössy Endre írja a böjt kapcsán: "Bizony, egyszerűbb húst nem enni, mint szóböjtöt tartani, vagy csak kenyéren és vízen lenni, mint beleszólási böjtöt, megszólalási vagy megszólaltatási böjtöt tartani! (…) Bizony, sok élet ment tönkre olyan családokban, ahol valaki mindig mindenbe beleszólt. Nem adhat a szülő nagyobb ajándékot a gyermekének, mint hogy serdülőkorban el tudja vágni a lelki köldökzsinórt. És tanácsot is csak akkor adhat, ha kérik azt a tanácsot."
Sokszor beszélünk meggondolatlanul és hirtelen. Szem elől tévesztjük a prédikátor tanácsát, hogy megvan az ideje a hallgatásnak, és megvan az ideje a beszédnek. Olykor becsmérlően, lekicsinylően szólunk másokról, máskor pedig felelőtlenül teszünk ígéreteket. Mai igénk arra figyelmeztet, hogy az Isten országa, Isten ereje nem a beszédünkben, a felelőtlen ígérgetésekben van jelen. A sok fennhéjazó beszéd önteltté tesz bennünket. Mielőtt szólnánk, mielőtt a másikat szavakkal megbántanánk, nézzünk magunkba Isten előtt. Ne féljünk beismerni, hogy nekünk mennyi hiányosságunk, hibánk, esetlenségünk van. Beszédünkhöz tőle kérjünk bölcsességet.
Ne féljünk az erőtlenségünktől, mert az alázatosságra tanít. Isten ereje pedig végül erőtlenség által ér célhoz.
*

"Mielőtt bármit gondolsz, szólsz vagy cselekszel, tedd fel magadban és magadnak a kérdést: Jézus mit szól hozzá? Ha így teszel, bátran járhatsz az Isten által számodra kijelölt úton."

Ámen

 

"Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?" (Róm 8, 31b)

 
A fenti igék az evangélikus bibliaolvasó Útmutatóból származnak
(forrás: www.evangelikus.hu)