KERESZTELÉS

A keresztség az Úr Jézus Krisztustól rendelt szentség, amely által Ő maga vesz fel minket egyházába, s bűnbocsánatot, életet és üdvösséget ad azoknak, akik hisznek Őbenne. Ezért a keresztség egyszer s mindenkorra szól, és ha a Szentháromság nevére történt, érvényes keresztség, bármely keresztény felekezet vagy személy végezte.

A keresztség Isten kegyelmi eszköze, ezért senkitől sem tagadható meg. Tehát mindazokat megkereszteljük, akiknek szülei vagy keresztszülei a keresztelési szertartás alkalmával bizonyságot tesznek keresztény hitükről, s megfogadják, hogy gyermeküket a keresztény hitben nevelik. Ennek alapján bármely keresztény felekezet lelkésze által vízzel és az Atya, Fiú, Szentlélek nevében végzett keresztelés bármely más keresztény felekezetben is érvényes. Azt, hogy a gyermek mely egyháznak a tagja, a szülők vallása (felekezeti vegyesházasság esetén: megegyezése) dönti el.

A keresztelés vízzel történik; a víznek a keresztelésnél az újjászületésre és a megtisztulásra utaló jelképes értelme is van. Az egyházban kialakult háromféle forma: az alámerítés, a leöntés és a meghintés (immersio, superfusio, aspersio) közül a leöntést, kivételesen a meghintést alkalmazzuk. Az alámerítés a mi viszonyaink között a baptisták sajátos keresztelési formájává lett, ezért egyházunk ezt a keresztelési formát nem gyakorolja.

A keresztelés fő része a személyre alkalmazott szerzési ige, amelyet a víz használata közben mondunk: "N. Megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében." Ez az az ige, amely a vízzel együtt a keresztséget alkotja, ezért végső szükség esetén ez is elég az érvényes keresztséghez. Kereszteléskor nem szenteljük meg a vizet a szerzési igékkel és keresztvetéssel, hogy így "egyesítsük" a vizet az igével. Hanem úgy alkot a víz és az ige szentséget, hogy a víz használata közben mondjuk a személyre alkalmazott szerzési igéket.

A keresztény szülők gyermekeit azért kereszteljük meg, mert a keresztség szükséges az üdvösséghez, és Krisztus parancsolta, hogy kereszteljünk meg minden népet. Ezenkívül a gyermekkeresztség helyesen fejezi ki azt a tényt, hogy Isten kegyelme megelőzi hitünket, és hogy nem a mi hitünk, hanem Krisztus parancsa és Isten kegyelme a keresztség alapja. A gyermekkeresztség azonban nem teszi feleslegessé, hanem sürgetően követeli, hogy a gyermek eljusson a Krisztusban való hitre, és ebben meg is maradjon. A hit pedig az evangélium hallásából van. Ezért a szülők, a keresztszülők és az egyház feladata, hogy a megkeresztelt gyermekkel megismertessék az evangélium tanítását. A szülők és a keresztszülők ezt a keresztény hitükből folyó kötelezettségüket ismerik el azzal, hogy a keresztelésnél megvallják hitüket, és kijelentik, hogy akarják gyermekeik megkeresztelését és hívő kereszténnyé nevelkedését. Ebből következik, hogy csak keresztény család gyermekeit kereszteljük meg, azokat, akiknek legalább egyik szülője protestáns. Keresztszülőül csak keresztényeket fogadunk el, és tartjuk azt a rendet is, hogy legalább egyik keresztszülő protestáns legyen.

GYERMEK KERESZTELÉSE

Ezt a rendet használjuk konfirmandus korig.
A keresztelés rendszerint gyülekezeti istentisztelet keretében történik, háznál csak komoly szükség esetén.
A keresztelést az istentisztelet igehirdetés utáni szolgálata keretében, vagy külön alkalommal végezzük.
A kereszteléshez szükséges adatfelvételt a keresztelés előtt végezzük el. Az adatokat a születési anyakönyvi kivonat, ill. értesítés alapján ellenőrizzük.

1. Ének vagy énekvers

2. Bevezetés
    A lelkész "Békesség néktek!" szavakkal köszönti őket, felolvassa a gyermekek evangéliumát (Mt 19, 13-15) és az Úr áldását kéri a gyermekre.
    A gyermekek evangéliuma:
    Kisgyermekeket vittek Jézushoz, hogy kezét rájuk tegye. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus ezt látta, ezt mondta nékik: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne    tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa." És ölébe vette a gyermekeket, kezét rájuk tette, és megáldotta őket.

3. Szerzési igék
    A lelkész felolvassa a keresztség szereztetési igéit (Mt 28, 18-20), ezzel a bevezetéssel:
    Krisztus Urunk mennybemenetele előtt ezt mondta tanítványainak: "Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig."
    Ezt kiegészíti a következő intéssel (Mk 16, 16):
    "Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik."

4. Keresztelés beszéd
    A lelkész a keresztelendő gyermek számára választott keresztelési alapigét olvas, és ehhez kapcsolódó beszédet mond.

5. Imádság keresztelés előtt

6. Hitvallás
    A lelkész, a gyülekezet, szülők és keresztszülők együtt (állva) mondják el a maguk és a gyermek nevében az egész kereszténység hitvallását, az Apostoli hitvallást. (A gyülekezet állva marad.)

7. Keresztelés

    A keresztszülők (és szülők) a gyermekkel együtt a keresztelőkőhöz (keresztelőtálhoz/medencéhez) lépnek, szabaddá teszik a gyermek fejét.
    A lelkész kérdést tesz fel a keresztszülőkhöz (és szülőkhöz), valamint a gyülekezethez:
    Akarjátok-e, hogy ez a gyermek a szent keresztségben részesüljön, és ezzel Isten gyermeke s Krisztus egyházának tagja legyen? (vagy: Akarjátok -e, hogy ez a kisded az Atya, a Fiú és a Szentlélek Isten szövetségébe, a keresztény Anyaszentegyházba, a szent keresztség által befogadtassék?)
    Felelet: Akarjuk.
    Vállaljátok-e, hogy a szülőkkel együtt és az egyház segítségével gondoskodtok e gyermek hívő kereszténnyé nevelkedéséről? (vagy: Ígéritek -e, hogy e kisdedet mostantól fogva úgy nevelitek, hogy az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istenbe vetett hitéről majd ő maga önként tegyen vallást a gyülekezet előtt a konfirmáció alkalmával?)
    Felelet: Vállaljuk. (vagy: Ígérjük.)
    Most pedig a gyülekezetet kérdem: Ígéritek -e , fogadjátok -e, hogy e gyermek hitbeli nevelése érdekében minden tőletek telhetőt megtesztek?
    Felelet: Ígérjük és fogadjuk.
    A lelkész megkérdi: Mi legyen a gyermek neve?
    Felelet: N.
    Lelkész: N. Megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.
    A lelkész eközben háromszor vizet önt a gyermek homlokára; a vizet kancsóból önti vagy kezével meríti a tálból/medencéből.
    A lelkész a gyermek fejére téve kezét áldást mond rá.

8. Befejezés
    A lelkész hálaadó imát, majd a gyülekezettel együtt a Miatyánkot, ezt követően az ároni áldást mondja.
    A szertartás keresztelési énekkel végződik.

SÜRGŐS KERESZTELÉS

Halálos veszedelemben lerövidítjük a keresztelés rendjét. Ilyenkor bármely felnőtt keresztény is elvégezheti a keresztelést, de ezt azonnal jelentenie kell az illetékes lelkésznek. A lelkész a bejelentést írásba foglalja, és annak alapján elvégzi a keresztelés anyakönyvezését. Sürgős keresztelésnél a szokásos rend lerövidíthető a Miatyánkra, hitvallásra, keresztelési formulára, áldásra és imádságra, de végső esetben elég a keresztelési formula.
A sürgős keresztelést meg lehet erősíteni a gyülekezet előtt. Erre a gyermekkeresztelés rendjét használjuk.

FELNŐTT KERESZTELÉSE

Ezt a rendet használjuk a konfirmandus kortól kezdve.
Egyházunk a lelkiismereti szabadság elve alapján megkereszteli, és felveszi közösségébe azokat, akik önként, a Szentlélek indítására kérik ezt. A keresztelés és felvétel előtt a lelkész megismerteti a jelentkezővel az egyház tanítását, hogy tudatos hittel és őszinte meggyőződéssel csatlakozzák az egyházhoz. A lelkész a jelentkezővel áttanulmányoztatja a konfirmációi káté anyagát, de tekintettel kell lennie életkorára és különleges lelki szükségleteire is.
A felnőtt keresztelését vizsga előzi meg. Menete a helyzethez illő változtatásokkal a konfirmációi vizsga rendje szerint alakítható. A vizsgánál és a keresztelésnél legyen jelen legalább két presbiter, köztük lehetőleg a felügyelő vagy a gondnok. A felnőtt keresztelése a következő rend szerint történik:

1. Keresztelési ének (ha nincs jelen gyülekezet, elhagyható).

2. Invocatio

3. Szerzési igék

4. Keresztelési beszéd

5. Imádság keresztelés előtt

6. Hitvallás
    A lelkész és a keresztelésre jelentkezett együtt mondja az Apostoli hitvallást.
    A lelkész megkérdi: Vallod-e egyházunk tiszta és igaz tanítását, amely Isten igéjével, a Szentírással egyezik?
    Felelet: Vallom.
    A lelkész megkérdi: Igyekezel-e a keresztény hitben megmaradni, hitedről kitartó hűséggel és a szeretet cselekedeteivel bizonyságot tenni?
    Felelet: Igyekezem.

7. Keresztelés
    A lelkész megkérdi: Akarod-e, hogy megkereszteljelek Krisztus Urunk rendelése szerint, hogy Isten gyermeke s Krisztus egyházának a tagja légy?
    Felelet: Akarom.

    A megkeresztelendő a keresztelőkőhöz (keresztelőtálhoz/medencéhez) lép, a lelkész pedig háromszor vizet önt a homlokára; a vizet kancsóból önti vagy kezével meríti a tálból/medencéből, ezt mondva:
    N. Megkeresztellek téged az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.
   A lelkész a megkeresztelt fejére téve kezét áldást mond rá:
    A mindenható Isten ajándékozza neked Szentlelkét, hogy övé légy egész életedben, és neki szolgálj szeretetben, teljes szíveddel, teljes lelkeddel és teljes erőddel, az Úr Jézus Krisztus által. Ámen.

8. Felvétel
    A lelkész kézfogással és az Úr áldásával felveszi a megkereszteltet az egyház tagjainak sorába:
    N. N.! Részesültél a szent keresztségben, és vallást tettél Isten színe előtt. Ennek alapján felveszlek keresztény egyházunk közösségébe az Atya, Fiú, Szentlélek nevében.
    A lelkész kézrátétellel szentírási igét olvas, és a következő áldást mondja:
    Az Atya, Fiú, szentlélek Isten áldjon meg és erősítsen meg téged, hogy megállj a hitben mindvégig. Ámen.
    A lelkész közli az újonnan keresztelttel:
    Testvérem az Úrban! Egyházunk rendje szerint ezek után te is részesülhetsz az Úr szent vacsorájában. Intelek is, hogy az Úr szent asztalához örömmel járulj, Isten igéjét buzgón hallgasd, a gyülekezet életében testvéri szeretettel végy részt, és meg ne feledkezzél az Úr szaváról: "Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját!" Ámen.

9. Befejezés
    A felnőtt kereszteléséhez rendszerint szorosan csatlakozik az úrvacsoraosztás. Ha azonban az újonnan keresztelt a legközelebbi gyülekezeti úrvacsoraosztásban vesz részt, akkor a keresztelét következőképpen fejezzük be:
    a) Imádság
    b) Miatyánk
    c) Apostoli áldás
    d) Ének (ha nincs jelen gyülekezet, elhagyható)
     A felügyelő vagy a presbiterek egyike köszönti az új egyháztagot.